Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VERDÁK
Stúdió: Pixar Animation Studios
Rendező(k): John Lasseter
Producer(ek): Darla K. Anderson

Forgatókönyvíró(k): Dan Fogelman, John Lasseter, Joe Ranft, Kiel Murray, Phil Lorin, Jorgen Klubien
Történet: John Lasseter, Joe Ranft, Jorgen Klubien
Szinkronhangok: Owen Wilson, Larry the Cable Guy, Bonnie Hunt, Paul Newman
Zene: Randy Newman
Hossz: 116 perc
Bemutató:
USA 2006. Június 9.
Magyarország 
2006. Június 15.
Bevétel: 461,983,149
VERDÁK KRONOLÓGIA
- Verdák
(2006)
Verdák 2.
(2011)

VERDÁK (eredeti cím: Cars) számítógép-animációs film a Pixar Animation Studios műhelyéből, amit a Walt Disney Pictures mutatott be az Egyesült Államokban 2006. június 9-én. Az Egyesült Királyságban 2006. július 28-án került a mozikba. A filmet John Lasseter (Toy Story – Játékháború, Egy bogár élete, Toy Story – Játékháború 2.) rendezte. A történet egy olyan világban játszódik, amit antropomorfizált autók és más járművek népesítenek be, akiknek hangját többek között Owen Wilson, Bonnie Hunt, Paul Newman, Cheech Marin, Tony Shalhoub, John Ratzenberger, George Carlin, Larry the Cable Guy, Richard Petty és Darrell Waltrip szolgáltatja. A film G besorolást kapott az amerikai korhatármegállapító-bizottságtól, az MPAA-tól.

TÖRTÉNET: Villám McQueen a Szelep Kupa versenyének zöldfülű újonca. Mérhetetlenül elbizakodott, arrogáns, megbecsülést nem mutat csapata iránt, másokkal se nagyon törődik, csakis az érdekli, hogy ő legyen az első újonc, aki megnyeri a Szelep Kupát és egy rendkívül jövedelmező szerződéshez jusson a Dinocóval. Igen ám, de a futam hármas holtversenyt hoz McQueen, az állandó második és a szabályokra fittyet hányó Joe Komposztor és a veterán King között. A verseny után Villám és szállítókamionja, Mack országon átívelő éjszakai útra indul Kaliforniába, a mindent eldöntő megmérettetés helyszínére. Mivel mindenáron először akar odaérni, Villám nem engedi Macket aludni a pihenőhelyen. Mialatt Villám hátul alszik, négy tuning országúti verda szórakozni kezd Mackkel, amitől az álmos kamion egy pillanatra lehajt az útról, épp elég időre, hogy kinyíljon a hátulja, s az alvó Villám kiguruljon az országútra. Villám kétségbeesetten próbálja utolérni Macket, de eltéved és egyedül találja magát az éjszaka közepén a félreeső 66-os úton; megpróbál visszajutni az országútra, de ez nehezen megy fényszórók híján.
A fényszórók nélkül száguldozó autó rövidesen szemet szúr egy kisvárosi seriffnek. Vad üldözés veszi kezdetét, ami azzal ér véget, hogy McQueen feldúlja egy elfeledett sivatagi kisváros, Kipufogó-fürdő főútját. Villámot elfogják, bilincsbe verik és bíróság elé állítják. A helyi idősödő bíró, Doc Hudson először ejteni akarja az ügyet és megszabadulni McQueentől, ám Sally, a 2002-es Porsche színre lép és meggyőzi a dokit, hogy Villám maradjon és javítsa meg az utat, amit tönkretett. Eleinte Villám McQueen arrogáns marad és csak magára gondol, s minél előbb le akar lépni Kipufogó-fürdőből, hogy a kaliforniai versenyre jusson. Egy szökési kísérlet és egy elfuserált útjavítás után Doc Hudson kihívja Villámot egy sivatagi futamra. Ha McQueen nyer, elhagyhatja a várost. Ha a doki nyer, Villám köteles eleget tenni az ítéletnek és Doc utasításait követni. Villám nevetve megy bele a könnyű próbába, s hatalmas előnyre tesz szert, míg Doc a startvonalnál marad. Villám megpróbál bevenni egy éles kanyart a porban, ám lerepül az útról, egyenesen egy kaktuszosba, éppen ahogy Doc gondolta. A versenyt Doc nyeri.
Az elkövetkezendő néhány napban Villám fokozatosan ismeri meg a városkát és lakóit. Megtudja, hogy a szinte elhagyatott város életét a 40-es autópálya építése zökkentette ki a mindennapjaiból, évtizedekkel ezelőtt. McQueen összebarátkozik az együgyű, de hűséges vontatókocsival, Matukával és Sallyvel, a Porschével. Sally megmutatja Villámnak, miért is szereti Kipufogó-fürdőt, s elmeséli neki, mennyire kiemelkedő volt a város turizmusa a 66-os út mentén, ami az autópálya megépítésével teljesen eltűnt. Villám kezdi megkedvelni Kipufogó-fürdőt, de továbbra is izgatja az a sivatagi éles, poros kanyar. Doc tanácsokat ad neki ezzel kapcsolatban, de McQueen figyelmen kívül hagyja az öreg járgány látszólag nevetséges utasításait. Ezután Villám felfedezi, hogy Doc Hudson egykor nagy versenyző volt, háromszoros Szelep Kupa bajnok az ’50-es években, egészen addig, míg egy súlyos baleset véget nem vetett karrierjének. Miután Villám rájött titkára, a doki fülest ad a médiának McQueen hollétéről, amiről egy hete nem tudtak semmit. Villám gyorsan felszívódik, hatalmas médiafelhajtással Kaliforniába jut.
Kaliforniában, a bajnoki futamon Villám képtelen koncentrálni, mert esze folyton Sallyn és Kipufogó-fürdőn jár. Gyengén kezd neki a versenynek, ám miután felfedezi, hogy sok barátja eljött Kipufogó-fürdőből, hogy csapataként segítsék, csapatfőnökként Doc Hudsonnal (a régi #51 „Csodálatos” Hudson Hornet festéssel) az élen, McQueen összeszedi magát. Felzárkózik, majd a vezetést is megszerzi az utolsó körben, köszönhetően annak, hogy végre megértette a doki tanácsát az éles sivatagi kanyarról. Mikor már úgy tűnik, Villámé lesz a bajnoki cím, Joe Komposztor, utolsó elkeseredett lépésként szántszándékkal kilöki Kinget, aki többször megpördülve tengelye körül súlyos balesetet szenved. Villám, emlékezve Doc balesetére, ami véget vetett karrierjének, lefékez a célvonal előtt, zöld utat adva Komposztornak az első helyhez, és visszamegy segíteni Kingnek; áttolva őt a célvonalon méltó befejezést biztosít számára. Joe Komposztor megnyeri a Szelep Kupát, de a közönség kifütyüli, csodálatukat Villám McQueen nyeri el önzetlenségéért és megbecsülésének kimutatásáért. Noha a Dinoco felkínálja neki, amiről álmodott, Villám úgy dönt, régi szponzoránál, a Rust-Eze-nél marad, és visszamegy Kipufogó-fürdőbe – teljes versenycsapatával egyetemben. McQueennek köszönhetően a város turizmusa fellendül, s a település megmenekül a lassú vegetálástól.

HÁTTÉR: Ellentétben a legtöbb animált autótól, a film járműveinek szeme a szélvédőn helyezkedik el. Bob Pauley produkciós designer szerint John Lasseter a kezdetek óta a szélvédőn képzelte el a szemeket. Először is, ez megkülönbözteti a karaktereket a sokkal általánosabb ábrázolástól, ahol az apró szemek a fényszórók helyén jelennek meg. Másodszor pedig, úgy érezte, ha a szemek lent vannak, közel a szájhoz, az autók legelején, a szereplők sokkal inkább emlékeztetnek kígyókra. A szélvédőre helyezett szem jóval emberibb hatást kölcsönöz, illetve így a teljes autó része lehet a karakter animációjának.”
Az eredeti forgatókönyvet 1998-ban írták meg, s a producerek a Verdákat közvetlenül az Egy bogár élete után kívánták elkészíteni, 1999 eleji bemutatóra. Ám a filmet jegelték, s a Toy Story - Játékháború 2 munkálatai vették át a helyét. Később, mikor ismét előtérbe került a produkció, több nagyobb változtatást is véghezvittek a történeten. A film munkacíme 2001-ben A 66-os út (Route 66) volt. 2002-ben azonban megváltoztatták, hogy elkerüljék a bármiféle kapcsolat feltételezését az 1960-as évekbeli, azonos című tévésorozattal.
Eredetileg 2005. november 4-ére tervezték a bemutatót, de nem sokkal az előzetes 2004 végi debütálása után 2006. június 9-ére változtatták, így nyári premiert biztosítottak a filmnek, a DVD kiadás pedig ebből következően 2006 telére tevődött. A Verdák helyett a Csodacsibét mutatta be a Disney 2005. november 4-én. A Verdák a néhai Joe Ranft utolsó munkája; autóbalesetben halt meg 2005-ben. A készítők az ő emlékének ajánlják a filmet.

KRITIKAI FOGADTATÁS: A kezdeti kritikusi reakciók alapvetően pozitívak voltak. A Chicago Sun-Times publicistája, Roger Ebert három csillagot adott a filmnek (a lehetséges négyből), s azt mondta: "A filmet élvezet nézni és nagyszerű szórakozás, de hiányzik belőle az a plusz, amit a Pixartól megszokhattunk". Stephen Hunter a Washington Posttól "nagyszerű mókának" hívta a filmet és négy csillagra értékelte (a lehetséges négyből). Ugyanakkor Manohla Dargis a The New York Timestól kedvezőtlenül nyilatkozott a produkcióról, kritikával illetve a filmben túlnyomóan szereplő mechanikus karakterek és tájak létét és az élőlények hiányát. Christy Lemire, az Associated Press munkatársa írásában kiemelte a cselekmény hasonlóságát az 1991-es Doc Hollywood című filmével. Lisa Schwarzbaum az Entertainment Weeklyben szintén megemlítette ezt a hasonlóságot, noha ő sokkal pozitívabban nyilatkozott és ötös alát adott a filmnek. Ámbár a film az eddigi leggyengébb értékelést kapta a Pixar-művek közül, még így is “igazoltan friss” 77%-os minősítést érdemelt ki a Rottentomatoes.com-on, ahol a kritikusok krémje 78%-ot adott a Verdáknak. A filmet a Heartland Filmfesztiválon "Truly Moving Picture" díjjal jutalmazták. John Lasseter rendező elnyerte a 2006-os Will Rogers Awardot az alkotásnak a 66-os útra gyakorolt pozitív hatásáért.

ELTÉRÉS A NASCAR-TÓL:
A Szelep Kupa szabályai több helyen is eltérés mutatnak a NASCAR-verseny szabályaitól. Többek között az alábbiakban:
--> A filmben a holtversenyt egy újabb futammal döntik el. A NASCAR-ban ebben az esetben a versenyzők győzelmeinek a száma dönt, amennyiben ez egyező, akkor a második helyek száma, és így tovább.
--> A filmben Villám McQueen rákapcsol a pitben, hogy a pace car elé vághasson be, hogy ne kerüljön körhátrányba. Ezért a NASCAR-ban egy kör hátránnyal büntetnék.
--> A filmben Joe Komposztor King szándékos kiütése után megnyeri a versenyt és a bajnokságot. A NASCAR-ban ez nem fordulhat elő ilyen formában.
--> A filmben Villám McQueen áttolja Kinget a célvonalon. A NASCAR-ban mindkét versenyzőt megbüntetnék ezért (a NASCAR-ban a Kinget ért balesethez hasonló esetben sárga zászló alatt fejezik be a versenyt, és a szabályok szerint a sárga zászló alatt az utolsó körben nem lehet megtolni egy másik autót).  Ugyanakkor, a szimbolikus gesztus elméletileg előfordulhat a NASCAR-ban, mivel a szabálykönyv utolsó sora a következő: "Kivéve a ritka eseteket".
--> Néhány autónak a film első versenyében háromjegyű száma van, míg a NASCAR-ban, noha lehet háromjegyű szám regisztrálva, az autóknak egy- vagy kétjegyű számmal kell indulniuk. 1972 előtt még általános volt a háromjegyű szám.
--> Az első versenyen McQueen defektet kap, s a futamot ezután is folytatják. A NASCAR-ban ugyanakkor a versenyt befejeznék a sárga zászló alatt, McQueen a vezető pozícióban maradna és megnyerné a kupát (kivéve, ha kimenne a depóba, vagy túl lassú lenne a mezőnyhöz képest).
A modern NASCAR-ban az autók vázának közel ugyanolyan alakúnak kell lennie, különbséget csak a festésben mutathatnak. A Szelep Kupában szereplő autókat különböző, 1970 utáni NASCAR-versenyzőkről mintázták.
--> A NASCAR autókban (mint általában minden járműben) a rükverc egysebességű, mellyel nem lehetne „verseny-gyorsaságra” gyorsulni és tolatva versenyezni, mint ahogy azt a film utolsó versenyén McQueen tette.

AZ UTCAI ZENÉSZ  (eredeti cím: One Man Band) egy 2005-ben készült Pixar rövidfilm, melyet a Verdák előtt mutattak be 2006. június 9-én. Világpremierje a 29. Annecy Animation Festival-on volt a franciaországi Annecy-ben. A film elnyerte a Platinum Grand Prize-t a bolognai Future Film Festival-on.
Az alkotást Andrew Jimenez és Mark Andrews írta-rendezte, a producer a Pixar rövidfilmes részlegének vezetője, Osnat Shurer.
2006. január 31-én Oscar-díjra jelölték a Legjobb animációs rövidfilm kategóriában, de a díjat végül John Canemaker és Peggy Stern munkája, a The Moon and the Son: An Imagined Conversation kapta.

TÖRTÉNET: A film egy parasztlány (Tippy, a hivatalos weboldal szerint) mókás története, aki szeretne kívánni egyet egy pénzérmével a főtéri szökőkútnál, ám találkozik két versengő utcai zenésszel, Bass-szal és Treble-lel (akiknek neve láthatóan nem nélkülöz minden kapcsolatot a zenei szólamokkal). Mindketten szeretnék, ha a lány nekik adná pénzét. Rivalizálásuk egyre nagyobb méreteket ölt; a két túlbuzgó muzsikus mindinkább hangosabban és drámaibban játszik, hogy elnyerje közönsége figyelmét. Mikor a hangerő elviselhetetlenné válik, a kislány betapasztja fülét kezeivel, s így elejti az érmét, ami bugurul a csatornába. A lány mérgesen egy hegedűt követel Treble-től és egy kéregetőedényt Basstól. Behangolja a hangszert, játszani kezd rajta, tökéletesen, s egy járókelő azonnal egy hatalmas zsák aranyat dob neki. Kivesz belőle kettőt, s nyújtja a zenészek felé, ám mikor már azok elérnék, a lány bedobja az érméket a szökőkút legfelső kagylójába. Az utolsó snittben Bass Treblén áll, s az aranyakért nyúl. Mikor elkezdenek hátraesni, a film véget ér.

ÉRDEKESSÉGEK:
Az 1988-as Tin Toy című Pixar-rövidfilmben is szerepelt egy utcai zenész, noha játék-változatban.